3000 szó: július 2017

2017. július 30., vasárnap

2017. július 23., vasárnap

Bata Rita - Áramlás

"Ázsiában tanultam meg, hogy minden út elképzelhető, és minden útnak az ellenkezője is.

És mind lehet jó, és mind vezethet egyfelé, attól függetlenül, hogy teljesen más."

forrás

"Bizonyos szinten teljesen mindegy, hogy emberek vagyunk, vagy fűszálak, vagy egy hegy.

A rajtunk átfutó energiákon, az általunk generált hatásokon múlik, hogy mennyire létezünk."

forrás

Csak enni, inni, szükségleteinket kielégíteni, vagy a legmélyebb filozófiák mélyére merülni, csak a gondolatok között élni. Mindenre képesek vagyunk, és mindennek az ellenkezőjére is.

BATARITA

filozófiája

Bizonyos szinten teljesen mindegy, hogy emberek vagyunk, vagy fűszálak, vagy egy hegy. A rajtunk átfutó energiákon, az általunk generált hatásokon múlik, hogy mennyire létezünk. A Lények energiasávok, melyek egy-egy életük során az energiagömb állapota felé törekednek. A kialakult energiagömbök néha találkoznak, néha összeérnek, néha metszik egymást, néha egymásba csúszva feloldódnak. A sávok képezhetnek hidat átjárókat, de a gömbbé válás képtelenségében az a felé haladókat szétzúzhatják.

A test egy sáros elázott földből, vagy egy porrá szikkadt földből kilépő, gyökereit maga után húzó anyag, de a test egy tégely is, melynek lelke egy soha ki nem kapcsolt porszívó. A porszemek újabb földből kilépő testek, szikkadt, vagy elázott földből, és tégelyek is egyben… hosszú végtelen spirállá láncolódva így. Arra hogy, honnan jöttünk, hová nyúlnak vissza gyökereink, a testünkből, a tudatalattinkból előtörő tudás emlékezik.

Az ereinkben nem csak vér folyik. Egyszerre folyhat benne jeges, vagy forrásban zubogó víz, ólom, vagy bármilyen más fém. De kiszorítva mindezeket megtelhet levegővel, hogy könnyűvé váljunk, és súlyos földdel is, amiből kilépett a test. Mind a miénk. Minden nap felkel a Nap és magával ragadja a Földet, te pedig egy madár vagy, aki felmarkolja mindezt, s ugyanabban a pillanatban semmi is vagy, aki felmarkolva lett. Nem válni semmivé! de mindenné átalakulni! Tengerből kitörő vulkánná, tűzből kitörő forrássá, égből lezúduló meteorittá és abból könnyed szellővé. Tudni mindennek az ellenkező pólusát: a legkeményebbet és a leglágyabbat, a legjobbat és a legrosszabbat, a legszívósabbat és a legelesettebbet… Tudni férfivá válni és nővé is egy testben, vagy nemtelenné teljességében, vagy az állati bensőt elengedni, vagy csak egyszerűen állattá válni. Csak enni, inni, szükségleteinket kielégíteni, vagy a legmélyebb filozófiák mélyére merülni, csak a gondolatok között élni. Mindenre képesek vagyunk, és mindennek az ellenkezőjére is.

A legnagyobb hegyeken át is vezet út. Folyóként jutunk át, vagy gyalogosként, vagy jéggé fagyva a sziklákat megrepesztve, vagy tűzvészként pusztítva… Megszámlálhatatlan út létezik, nem egyféle a jó. Az egymással ellentétes dolgok is vezethetnek ugyanoda, az egymással ellentétes dolgok is lehetnek ugyanolyan jók. Ugyanoda számtalan irányból is érkezhetünk egyszerre kikerülve az akadályokat, vagy nyers erővel.

Mivel minden vagy, minden létezik, semmi sem lehetetlen, a leghidegebb fagyon is tűzzel tudsz áttörni. De a téged megítélő mérleg mindkét serpenyőjében magadat tartva kell állnod, tudva, hogy minden ránk vetülő érzés belőlünk jön, magunk generáljuk, bennünk van már a múltunk és a jövőnk, mégis semmik vagyunk, személytelenek, áttetszőek, csatornák, amin „csak” az univerzum tudása folyik át.

Batarita

Budapest, 2011.