a depresszióról szól.
A depressziós ember sokszor nem ismeri fel betegségét. A környezetében levők nehezen viselik betegségét. A gyógyuláshoz vezető út nem egyszerű. A gyógyszerek sokszor rontanak a helyzeten, a belső félelmet nehéz legyőzni. Sokféle terápia létezik, csak legyen időnk és türelmünk megtalálni azt, ami segít.
Az is egy út, ha az alapokig lerombolunk mindent és újra felépítjük, mint a hód a várát.
"A közmondás szerint „ép testben ép lélek”,
de ennek a fordítottja még inkább igaz,
a lelki egészség a testi egészség legfontosabb alapja.
Mindannyiunk feladata a modern kor egyik legfenyegetőbb egészségi kihívásának, a lelki
egészség romlásának, ezen belül is a depressziónak és az öngyilkossági veszélyeztetettségnek
korai felismerése és lehetőség szerinti megelőzése.
A z Európai Unió ezt a veszélyt és megelőzését rendkívül fontosnak tarja, különösképpen
azért, mert a fiatal és középkorú népesség munkaképesség csökkenésének hátterében
ma már a leggyakoribb okok a lelki egészség zavarai, amelyek más, nagy népegészségügyi
jelentőségű megbetegedések, mint a szív-érrendszeri, daganatos betegségek
szempontjából is bizonyított kockázati szerepet játszanak.
Emlékeznünk
Selye János korszakalkotó felismerésére, miszerint
a kihívások, az akut stresszhelyzetek önmagukban nem károsak, sőt mind a testi, mind
a lelki fejlődés alapját jelentik, ha meg tudunk birkózni a nehézségekkel. Ha sikerül
megszerelnünk a lerobbant autót az országúton, legközelebb nagyobb bátorsággal
fogunk neki egy ilyen feladatnak. Ha sikerül megoldanunk egy munkahelyi, családi
konfliktust, jobban merünk bízni a kapcsolat, a jó munkahelyi légkör jövőjében. Nem
hiába mondta Selye János, hogy a stressz az élet sója, a stressz helyzetektől, azok sikeres
megoldásától fejlődünk mind testileg, mind lelkileg. Ezért van a sportnak alapvető
jelentősége a fejlődésben, ha olyan teljesítményt kívánnak tőlünk, amellyel eredményesen
meg tudunk birkózni.
Ugyanakkor, ha a megoldhatatlannak ítélt helyzet tartóssá válik, a krónikus stressz állapota
hosszan fennáll, a tanult tehetetlenség lelkiállapotába kerülünk, amit a depresszió
legjobb modelljének tekintenek. A depresszió esetében folyamatosság mutatható ki
a szinte tisztán biológiai eredetű depressziós állapottól a jelentős mértékben környezeti
hatásokra kialakuló krónikus stressz következtében bekövetkező depressziós tünetegyüttesig.
Lényeges azonban, hogy a megoldhatatlannak ítélt helyzetek miatt kialakult
depressziós állapot, tanult tehetetlenség szintén agyi, biológiai, élettani következményekkel
jár. Selye János alapvető megállapítása volt, hogy a tartós stresszhelyzet, a kimerülés
fázisa az állatkísérletek esetében az állatok immunrendszerének összeomlásával,
az állatok elpusztulásával járt.
A különbség csak az, hogy az ember számára a tartós,
és megoldhatatlannak érzett munkahelyi, kapcsolati stressz ugyanilyen súlyos élettani
következményeket eredményez. Mindebből az is nyilvánvaló, hogy a krónikus stressz és
a következményes depressziós állapot, illetve a reménytelenség végső, kétségbeesett
„megoldási”, menekülési kísérlete, az öngyilkosság a megbirkózási készségek, a társas
támogatás, a bizonytalanság, kiúttalanság érzetének csökkentése révén megelőzhető,
ha megfelelő módszereket alkalmazunk."
Kopp Mária
