"Milan Kundera regénye az emberi létezés jellegét firtatja egy adott korban, a
létformát és konfliktusait egy adott társadalom kebelében. Jogosan
merülhet fel a kérdés: de hát akkor ugyanazt nyújtja, mint a filozófia, a
lélektan vívmánya? Semmiképpen. A regény ugyanis nem a logika jegyében
érvel és elemez, hanem intuitív megjelenéssel teremti meg egy irodalmi
mű fiktív világát. A regényíró számára nem a racionális logika a
megismerés eszköze, hanem a képzelet...
Az európai kultúra napjainkban veszélyben forog, a tömegmédia, a giccs fenyegeti. A giccs szó bekerült Kundera szótárába és a következőt jelenti: annak az embernek a magatartását jelöli, aki mindenáron és mindennél több embernek tetszeni akar. Ahhoz viszont, hogy tetszést arass, helyeselned kell, amit mindenki hallani akar, tehát a közhely szolgálatába kell állnod. A mass média arra törekszik, hogy minél nagyobb tömegeket nyerjen meg magának, körülfogja, áthatja egész életünket, mindennapi erkölcsünkké lesz a giccs. Azt fenyegeti, ami a legféltettebb kincsünk, egyéniségünket, eredeti gondolatokhoz való jogunkat. Kundera aláhúzza a nézetek sokféleségével szembeni tolerancia fontosságát. A regényre nagyobb szükség van, mint valaha: létjogosultsága, hogy állandóan fényt vetítsen az „életvilágra” és megóvjon bennünket „a lét feledésétől”. Tanácsa: olvassunk sok regényt, mert ez az egyetlen menedék, az egyéniségek paradicsoma, mely megóv a lét feledésétől (Husserl); ötvözzük az értelmet és a fantáziát; fegyverkezzünk fel humorral, mert az kell az élethez. Csak így tudunk szembeszállni a giccsel."
A regényből egy remek film is készült. Szerencsére a könyvet a kezembe adták, a filmet pedig megnéztük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése