Nyár

115 éves az Albertirsai Daloskör

 Az összes fotó megtekintéséhez kattints ide!

Az Alberti-Irsai Daloskör

"Egy kincse van minden hazának: az imádságig menő hazaszeretet. Ennek a szentséges érzelemnek pedig legszebb megnyilvánulása, legfönségesebb kifejezője: a nemzeti dal. Van-e olyan elfásult szív, melyet meg ne rázna, ha százak és ezrek ajkán egyszerre felzendül a "Hazádnak rendületlenül" magasztos dallama, vagy pedig az "Isten áldd meg a magyart" fájó panaszban kitörő zsolozsmája? Nincs az az érzés, amely dalban előadva hatásosabbá ne válnék, mert a dal megigézi és együvé forrasztja a szíveket."

Többek között ezekkel a szavakkal köszöntötte a XVIII. országos dalosünnep rendezésére készülő Kecskemét városát 1909-ben Göndöcs István, a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének titkára. A köszöntő néhány mondata tartalmazza azt az alapgondolatot, melynek jegyében a XIX. század végén egymás után alakultak meg a különböző dalosegyesületek. E gondolattól vezérelve alapította meg 1899-ben Raksányi Kálmán, Irsa község főjegyzője az Alberti-Irsai Daloskört. Dalszeretete és hozzáértése folytán ő lett az új dalárda első karnagya is. Az alapító tagok sorában egyaránt ott találjuk az iparosok, kereskedők és az értelmiségiek képviselőit. A daloskör célkitűzése - az alapszabályban foglaltak szerint - a magyar dalkultúra terjesztése és a magyar nemzeti eszme szolgálata volt.   forrás

Alberti-Irsai Daloskör alapítói /80/

"Senki se veheti el. Ami csak a miénk..."

Ákos   :Újrakezdhetnénk

" Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban. "
 /Szent Ágoston/
forrás

"Mi teheti az életet
 derűssé,
 hasznossá,
 értelmessé?"
/Csíkszentmihályi Mihály:
Az öröm művészete/
Kutassátok tovább...!

forrás

forrás

Köszönöm szépen

Tanáromtól búcsúzom

E versem búcsúm lenne,
a négy évet megköszönném vele.
Köszönöm a tudást,
a sok biztatást.
A figyelmeztetést,
és minden mást.

Mindig is naiv voltam,
csak az orrom után futottam,
s hibáimból okultam eleget.
Sose feledem el ezeket.
Köszönöm a sok kirándulást,
a rengeteg múzeumlátogatást,
és a történelmi kalandozást.

Nehéz a búcsú,
de az út még nagyon hosszú.
Az időnk kevés,
emlékül kísér a sok nevetés.
Az a 8 év sokat ér,
az öreg diák még visszatér.

forrás

Szegi Lilla

Osztályfőnökömnek

Távolodnak, messze kerülnek az évek,
A diák szemek a távolba visszanéznek.
Búcsúzunk egy dallal tőled,
Ki napjainkat óvtad, védted.
Fogtad kezünket, ha kellett,
Vállunkról levetted a terhet.
Nem csak tanár vagy, hanem barát,
Ki megérti a diák baját.

Ma még együtt vagyunk,
Ma még itt vagy velünk,
De holnaptól már távol leszünk.
Múlnak a napok, múlnak a percek,
De kik távol vannak sem felednek.

A homokórában peregnek a percek,
A diák kezek messziről integetnek.
Az emléked itt marad nekünk,
Hisz ha kellett mindig küzdöttél velünk.
Hibáinak javítottad,
Nézeteink mindig óvtad.
E dalban köszönünk meg mindent,
A homokszemek őrzik emlékeinket.

Ma még együtt vagyunk,
Ma még itt vagy velünk,

De holnaptól már távol leszünk.
Múlnak a napok, múlnak a percek,
De kik távol vannak sem felednek.
forrás

 fotó: Horváth Edina

 fotó: Horváth Edina

fotó: Horváth Edina

Városi Pedagógusnap

 Az összes fotó megtekintéséhez kattints ide!