Rubin Eszter: Barhesz
"És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja,
két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák
fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a
magányt és a lármát! (...) Ajándék ez, csodálatos ajándék." Márai Sándor
forrás
forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése