Tündérvers
Volt egyszer egy tündér,
Arany volt a szárnya,
Patak volt a tükre,
Zsenge fű az ágya.
Fürge volt a lépte,
Meztelen a lába
Margarétát tűzött
Hullámzó hajába.
Erdő-mező óvta,
Volt egy jó barátja,
Mécsest hordó csöppnyi
Patakparton este
Csillagokat néztek,
Hajladozó fűben
Együtt heverésztek.
Felszálltak az égre,
Hintáztak az ágon,
El is nyomta őket
Könnyedén az álom.
Halk legyen a lépted,
Ha erdőbe mennél,
Hátha ott van most is
Valahol a tündér.
Bartos Erika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése