2012. február 1., szerda

Varjak és pacnik

Powered by iBunker.us

    Tankolni mentem, hollófekete varjak kapirgáltak, sütkéreztek az út mellett.
Megálltam  a  napsütésben és néztem őket egy kis ideig.
Mind egyformán fekete volt és fázott.
Némelyek fel-fel röppentek, mások összevesztek, kergetőztek, összekuporodók is voltak
és többen a fákon ülve a magasból nézték mindezt.
Aztán rajtuk kettőjükön megakadt a szemem.
 Az egyik megtalálta az áhított kincset, egy elhagyott diót.
A mellette álló, mintha megsértődne barátja szerencséjén,
 kissé felfújt tollakkal álldogált, azon fortyogva, miért is nem ő találta meg előbb a diót.
Azt mondják annak van szerencséje aki tesz is érte.
 De mit és mennyit kell tenni, na és hogyan?
Talán, ha egy diófát keresnék - gondolkodott tovább a  hoppon járt varjúm - nagyobb szerencsém lenne.

Powered by iBunker.us

A Rorschach tintafolt-teszt jutott eszembe a tó jegének láttán, ahogy itt-ott megolvadt a felszíne
Tankolás után kimentem a Malom tóhoz, kedvenc korcsolyapályámhoz, sétahelyemhez.
Minden nap kell találnod agy mágikus pillanatot, azt olvastam Coelhonál. 
Ma nekem ez volt az. A látvány magáért beszélt, csak ki kellett "vágnom" az objektívvel ezt a szeletet. 
Arra már nem volt időm, hogy körbe menjek, de nagyon jól esett a friss levegőn lenni.
 Korcsolyázni még nem lehet, de hallottam ahogy hízott a jég, jó érzéssel mentem vissza dolgozni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése