címmel, gondolatokat gyűjtöttem össze a 8. b. osztályban.
"Nem is tudom hol kezdjem...Önismeret? Jesszusom! Óóoo... Nagyon nem ismerem
magam. Kéne, de nem megy, bár megpróbálom. Önismeret, már a szó is elég
fura, na de mindegy. Nagyon "fura" lelki állapotban vagyok
mostanság. Szeretek, táncolni, a kedvenc színem a rózsaszín. De várjunk
csak. Ennek nem sok köze van az önismerethez. Próbáljuk újra. Nagyon
könnyen megbántódom, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretném, hajlamos
vagyok elsírni magam. Ha valaki kiabál velem, belülről mindig azt érzem,
hogy olyan szívesen visszakiabálnék neki, de nem teszem. Talán ez az
önuralom? Na nézzük mi van még. Néha az embernek nem tetszik akit
próbálok alakítani. Hogy miért nem vagyok önmagam? Talán mert félek mit
gondolnának a valós oldalamról. Szeretem ha röhögnek a vicceimen, de
szeretném ha nem csinálnának abból viccet aki vagyok! Nagyon sokat
kell még tanulnom, de legfőképpen meg kell tanulnom a PILLANATNAK
élni. De vajon miért vagyok ilyen amilyen vagyok?! Lehetnék az aki
vagyok (de az nem én lennék) mivel akit most játszok: megtaláltam benne
önmagam!" Joó Regina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése